A bőröm megértése
Az atópiás dermatitisz egy gyulladásos, viszketéssel járó, krónikusan visszatérő bőrbetegség, jellegzetes eloszlással és morfológiával.
A betegség patogenezisében szerepet játszó tényezők ismerete fontos lépés a megelőzésében.
Az állapot több tényező együttes hatásának következménye, a legfontosabbak a genetikai hajlam és az immunológiai tényezők.
Ami a genetikai hajlamot illeti, az atópiás demratitisz az esetek 60-80%-ában a családi halmozódást mutat.
A genetikai komponens jelenlétét alátámasztják azok a vizsgálatok, amelyek azt mutatják, hogy a gyermeknél megnő az atópiás dermatitisz kialakulásának kockázata, ha az egyik vagy mindkét szülőnél fennáll ez a betegség. Ezenkívül a kialakulás kockázata magasabb az átlagnál, ha az egyik vagy mindkét szülő asztmás, vagy allergiás.
Az atópiás dermatitiszben szenvedő betegeknél immunológiai és nem immunológiai eltérések széles köréről számoltak be. A prenatális időszaktól kezdve, különösen a terhesség utolsó trimeszterében a magzatot az anya immunrendszere és a magzatvízben lévő peptidek és antimikrobiális fehérjék védik a külső tényezőktől; a magzat antimikrobiális fehérjéket szintetizál az epidermiszben (defenzin és katelicidinek). A születés után megtörténik az újszülött első kolonizációja az anyai flórából származó baktériumokkal, és a közvetlen szülés utáni időszakban a szoptatás elősegíti a bélbolyhok mikrobiális mikrobiózisának kialakulását, amely antimikrobiális és serkentő szerepet játszik a bél immunrendszerének fejlődésében.
Az allergiás megbetegedések gyakorisága az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribb. Ennek a gyors növekedésnek az oka nem magyarázható a populáció genetikai változásaival, ezért a környezeti tényezőket tartják lehetséges magyarázatnak.
Japánban, Ausztráliában és néhány európai országban az atópiás betegek száma az elmúlt 10-20 évben megduplázódott vagy megháromszorozódott. Az okok között szerepelnek többek között:
a "higiéniai hipotézis", a bőrre gyakorolt agresszív tisztítószerekkel és szappanok gyakori használata. A csecsemők túlzott fürdetése, a nem megfelelő, durva összetevőket tartalmazó kozmetikumok használata. Egyes szerzők azt állítják, hogy a korai bifidobaktérium-pótlás megelőzheti az atópiás dermatitiszt azoknál, akik genetikailag hajlamosak rá, és csökkentheti a betegség súlyosságát azoknál, akiknél klinikai manifesztációk jelentkeznek;
háziállatokkal való szoros együttélés, allergének felhalmozódása az otthonban (atkák, macskák, kutyák);
dohányzás a fiatal anyák körében, amely egyre növekszik;
táplálékkiegészítők;
az étkezési szokások megváltozása (új élelmiszerek bevezetése - egzotikus gyümölcsök, mogyoró, stb.);
kevesebb fertőzésnek való kitettség (kanyaróvírus, hepatitis A, helicobacter pylori, toxoplasma gondii, lactobacillus ruminus, stb.).
légúti fertőzések csecsemőknél és kisgyermekeknél atópiás dermatitiszt válthatnak ki;
minden korosztály esetében a verejték túltermelésének kiváltására hajlamos ingerek (izgalom, hőség, testmozgás, ruhával vagy kenőcsökkel való elzáródás) heves viszketéshez és az atópiás dermatitisz újabb fellángolásához vezethetnek. A gyapjúval és a lipidoldószerekkel való érintkezés súlyosbítja az atópiás dermatitiszt. Néha a menstruáció és a terhesség negatív hatással lehet a tünetekre.
Az atópiás dermatitiszben szerepet játszó tényezők azonosítása fontos lépés a megelőzésben, bizonyos tényezők, különösen a környezeti tényezők befolyásolhatóak;
kerüld az irritációt kiváltó faktorokat (mosószerek, szappanok, vegyi anyagok, szennyezőanyagok, szélsőséges hőmérséklet és páratartalom);
fürdés után használj emolliens készítményt;
kerüld a dohányzást a terhesség alatt és után;
amennyiben fellángolást tapasztalsz, azonnal fordulj orvoshoz.
