Milyen típusú allergiatesztek léteznek?

A tünetektől függően négyféle tesztet lehet elvégezni. Dr. Sayag az alábbiakban ismerteti az egyes tesztek eljárását és célját.

  1. Prick teszt: Az alkar belső oldalára sorban cseppentünk az allergénkivonatokból, majd egy apró szikével a cseppeken keresztül megszúrjuk a bőr felső rétegét. Ez a teszt az azonnali allergiás reakciót vizsgálja: az eredmények 15-20 perccel később láthatóak. Kiemelkedő, piros dudor (hólyag) jelzi a pozitív tesztet. A vizsgált allergének jelen lehetnek a levegőben  (jelen vannak a légkörben: poratka, állatszőr, pollen, penész) vagy élelmiszerekhez köthetőek (tehéntej, tojásfehérje, földimogyoró, mogyoró, hal, csonthéjasok …).
  2. E immunglobulinok (IgE) mérése a vérben. Ezek olyan specifikus antitestek, amelyek bizonyos légúti és ételallergiákra válaszul alakulnak ki.
  3. Táplálék provokációs teszt: Ezt a tesztelést csak kórházban végzik (biztonsági okokból), melynek során fokozatosan nagyobb adagokat adnak az allergiás reakció kiváltására gyanús ételből.
  4. Kontaktallergia gyanúja esetén tapaszpróbát végeznek. Ezek a tesztek a késleltetett allergiás reakciót tárják fel. Először a International Contact Dermatitis Research Group (ICDRG) által meghatározott európai szabványsorozatot vizsgálják: körülbelül 30 allergént vizsgálnak, amelyek leggyakrabban felelősek a kontaktallergiáért (fémek, mint a nikkel, illatanyagok, tartósítószerek, gyógyszerek, kozmetikai összetevők, mint például perui balzsam vagy a lanolin…), majd ezt követően szükség esetén specifikus teszteket végeznek. A teszttapaszokat 48-72 órán keresztül a bőrfelületen tartják. Ha az adott területen tünetek jelentkeznek 48 és 72 óra között, a teszt pozitívnak minősül. Egy nemrégiben készült tanulmány (2018) alapján az atópiás gyermekeknél leggyakrabban előforduló allergének a nikkel, a metil-koroisotiazolinon és a kokamidopropil-bétain. Az atópiás gyermekek fülének átszúrása lehet az, amely nikkelallergiát vált ki

Ahogy Dr. Sayag megjegyzi, a teszteredményeket gondosan kell értelmezni. „A pozitív teszt egy allergénre való érzékenységről árulkodik, ennek ellenére nem feltétlen felel meg a valódi allergiának. A pozitív teszt relevanciáját mindig ellenőrizni kell. Ha pozitív teszt relevánsnak bizonyul, akkor a bőr állapotának javulására lehet számítani az allergének kerülése mellett. A bőr állapotjavulásának mértéke azonban a klinikai tünetek és az allergének típusa szerint változhatnak.”

 

A pozitív teszt az allergénekre való érzékenységekről szól, de nem feltétlenül felel meg valódi allergiának.

 

Milyen esetekben ajánlott az allergia kivizsgálása?

Nem szükséges minden atópiás gyermeknél allergiavizsgálatot végezni – erősíti meg Dr. Sayag. Az alábbi helyzetekben azonban ajánlott:

  • Dr Michèle Sayag, allergológus

    Dr Michèle Sayag, Allergológus - Franciaország.

    Az atópiás dermatitiszben (AD) szenvedő betegek körében az allergia vizsgálat nem feltétlenül szükséges: nem hasznos sem a betegség diagnosztizálásához, sem a betegség hatékony kezeléséhez. Bizonyos körülmények között azonban szükség lehet a tesztelésre, amikor például fennáll a lehetősége, hogy allergiás tényezők súlyosbítják az ekcémát.

    Dr Michèle Sayag, Allergológus - Franciaország.
1.lépés

Ha az atópiás ekcéma nem javul, vagy rosszabbodik, annak ellenére, hogy megfelelően kezeljük egy annak megfelelő helyi gyulladáscsökkentővel.

2.Lépés

Ha az atópiás ekcémás gyermek nem fejlődik (megtört vagy visszamaradott testtömegindex-görbe).

3.Lépés

Ha az ekcéma az alábbi tünetekkel jár: ételallergiára utaló jelek (elfogyasztott étel vagy bőrrel való érintkezés); légúti (asztma, nátha) emésztőrendszeri (hányás, hasmenés) vagy kontaktallergiára utaló tünetek (jellemző területek: ajkak, kezek, lábak, arc).

A legfontosabb tudnivalók:

  • Atópiás dermatitisz esetén nincs szükség szisztematikus allergiavizsgálatra. A vizsgálat csak bizonyos, speciális esetekben szükséges.
  • A teljes körű allergiavizsgálat négyféle különböző vizsgálatot tartalmazhat.
  • A pozitív teszt mutathat érzékenységet egy allergénre, anélkül, hogy feltétlenül allergia veszélye állna fenn.
Forrás:
Consensus Conference – Caring for atopic dermatitis in a child.  Ann Dermatol Venereol 2005, 132: 82-91
F. RANCÉ, What is the utility in complementary exams to diagnose and care for atopic dermatitis? mt pédiatrie 2007, 10: 69-80
J. ROBERT, Living better with allergies in children. Odile Jacob, 2012
OZCEKER D, HASALK F, DILEK F, SIPAHI S, YUCEL E, GULER N, TAMAY Z, Contact sensitization in children with atopic dermatitis. Allergol Immunopathol 2018 Sep 4: S0301-0546(18)30100-9